Könnyűszerkezetes ház vs. téglaház

Elrettentenek a jelenlegi ingatlanárak? Elgondolkodtál az olcsóbb kivitelű könnyűszerkezetes ház lehetőségén? Nézzük meg pontról pontra, hogy mikor éri meg ezt az alternatívát választanod!

Könnyűszerkezetes ház vs. téglaház

Áttekintő

A könnyűszerkezetes ház sok helyen, mint például az Egyesült Államokban nagymértékben elterjedt építkezési forma. Ennek alapvető okai a következők:

  1. Hagyománya van, mert régen nagy mennyiségű fa állt rendelkezésre.
  2. A kedvező klíma miatt kisebb a fűtési igény.
  3. Gyors, és ennek következtében olcsó építkezési mód.

Mobilház vs. könnyűszerkezetes ház

A könnyűszerkezetes házak nem összekeverendőek a mobilházakkal, amelyek ugyan fa, vagy fém vázra épülnek, de jóval kevesebb szigetelést kapnak és nem rendelkeznek fix alapozással. Ezért a mobilházzal ellentétben, a könnyűszerkezetes ház esetén nem kell attól tartanunk, hogy lakókocsi hatása lesz az otthonunknak. Sőt, a könnyűszerkezetes házak külső és belső megjelenésében nincs jelentős különbség a téglaházakéhoz képest.

Könnyűszerkezetes ház vs. mobilház
Egy tipikus mobilház: azért a lakókocsi-életérzés egy kicsit megvan! 🙂 – Forrás: http://www.magyarmobilhaz.hu/

Gerendaház vs. könnyűszerkezetes ház

Több kivitelező oldalán is megtalálhatjuk a tartósságra szóló érvek mellett, a több száz éves erdélyi templomokat. Ezen templomok építési módjával készült épületeket ma rönk-, vagy gerendaházaknak hívjuk, és nem egyenértékűek a mai könnyűszerkezetes házakkal. Ettől még lehet, hogy egy jól megcsinált mostani könnyűszerkezetes ház is évszázadokig fog állni, de referenciának ne fogadjuk el egy teljesen más építkezési mód épületét!

Könnyűszerkezetes ház vs. gerendaház
Egy erdélyi fatemplom, mint a jobb oldali gerendaház referenciája – Forrás: utazzerdelybe.hu & erdelyinfo.ro

Műszaki tartalom

Alapozás

Az alapot ugyanúgy vasbeton technológiával készítik el, mint a téglaházaknál, csak kisebb súly teherbírására méretezik. Így az alapozás nem jelent számottevő különbséget a hagyományos házakhoz képest.

Falazat

A szendvicspanel felépítése

A falak szendvicspanelből épülnek fel:

  1. A vázszerkezetet, ami a teherhordásért felelős – fából vagy fémből készítik.
  2. A szigetelőanyagot a vázszerkezet közé helyezik el.
  3. A szerkezetre kívülről és belülről is gipszkarton lemezeket helyeznek fel.
  4. Majd a külső gipszkarton réteget tetszőleges vastagságú szigetelő anyaggal borítják.
  5. Zárásképpen pedig vakolat kerül a falakra.
Könnyűszerkezetes ház falazatának felépítése – Forrás: 5mp.eu

Fizikai jellemzők

A szerkezet maga nem jó hőszigetelő, de a köztes és a ráhelyezett rétegek igen! Ebből következik, hogy a szigetelése – vagyis a hővezetési és hőátbocsátási tényezője – egy könnyűszerkezetes háznak egyáltalán nem rosszabb, mint egy hagyományos téglaépületnek.

Viszont a hőkapacitása, azaz a hőtartási képessége kisebb. Ez azért van, mert nem rendelkezik felfűtendő tömeggel, így nem kaphatjuk meg a „cserépkályha” effektust.

A kis hőtárolási képességet akkor most hátrányként számolhatjuk fel?

Alapvetően nem, hiszen ez hatékonyabb hőmérséklet szabályozást tesz lehetővé, ami gazdaságosabbá teszi az épületet. Viszont tény, hogy a klímaérzetet növelheti, ha nem csak a radiátorok, de a falak is sugározzák a hőt. De ez egy kétes állítás, mivel senki nem szereti, amikor nyáron az átmelegedett falak ontják magukból a hőt.

Így épül egy könnyűszerkezetes ház – Forrás: hiros.hu

A belső falak szerkezetéből adódóan a hangszigetelése a helyiségeknek egyértelműen gyengébb, mint tégla közfalak esetében. Habár ezzel a problémával az újépítésű téglaházaknál is találkozhatunk, ahol a válaszfalak egy része gipszkartonból van. Így érdemes lehet odafigyelni a többlet hangszigetelésre.

Továbbá érdemes szem előtt tartani a penészedésre és a kártevők betelepedésére való hajlamot. Itt kell megemlíteni a kivitelezésre és az anyagminőségre való érzékenységet a könnyűszerkezetes házak esetében. Rossz szerelés, valamint nem jól kezelt tartószerkezetek következtében hőhidak keletkezhetnek, amik elindíthatják a penészesedést. Ugyanez természetesen a téglaházaknál is előfordulhat, de a kivitelezésre és az anyaghasználatra való érzékenység sokkal kisebb.

Itt felhívnánk a figyelmet, hogy mindenképpen körültekintően válasszunk kivitelezőt! Inkább a picit drágább, de tanúsítvánnyal rendelkező szakembert válasszuk a „Mekk mesterek” helyett!

Több esetben azt az érvet halljuk a téglaház mellett, hogy masszívabb, mint a könnyűszerkezetes és jobban megvéd a külső hatásoktól. Ez részben igaz is. A téglaházak ellenállóbbak a tűz- és vízkárokra, de merevségük miatt, gyengébben viselik a földmozgásokat.

Végül, de nem utolsó sorban, amikor egy terméket vásárolunk, akkor közvetve, vagy közvetlenül hatunk a környezetünkre is. Egy könnyűszerkezetes ház ilyen szempontból jobb, hiszen a fa ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint a tégláé.

Födém

A födém is fából vagy fémből készül. Ennek egyik előnye a vasbetonhoz képest a kisebb hőtárolási képesség, valamint a kedvezőbb ár. Viszont egyértelműen kisebb a terhelhetősége a vasbeton födémnél. Ennek ellenére egy kétszintes könnyűszerkezetes ház kivitelezése is megoldható.

Tetőszerkezet

A tetőszerkezet a legtöbb esetben rácstartós. Ennek hatalmas előnye, hogy előre gyártott, így gyors, olcsó és nem igényel a helyszínen szaktudást. Hátránya, hogy a padlástér korlátozottan használható tárolásra.

De a könnyűszerkezetes födémet és tetőt tetszés szerint választhatjuk egy téglaházhoz is!

Rácstartós tetőszerkezet felhelyezése egy téglaházra – Forrás: mayteto.hu

Belső funkciók

A gépészet, a villamostechnika és az esztétika terén ugyanazt kapjuk, amit egy téglaházban. Rakhatunk az otthonunkba szaunát, okos rendszert vagy esetleg hőszivattyús fűtést is. Minden csak a pénztárcánk kérdése. A kutya pedig itt van elásva: a falszerkezet csak egy része a háznak és ezáltal a költségvetésnek is! De nézzük meg ezt részletesebben a következő fejezetben.

Pénzügyi áttekintő

Miután végigvettük a könnyűszerkezetes ház műszaki jellemzőit, azaz a tartalmát, most fordítsunk egy kis figyelmet a pénzügyi oldalára is.

Ára

A jelenlegi piacon a prémium házaktól eltekintve 10-20%-os árkülönbség van a könnyűszerkezetes és a téglaépítésű házak között. Ez legfőképpen az anyagfelhasználásból, a gyorsabb kivitelezésből és a legtöbb esetben az alap műszaki tartalomból adódik.

Minél drágább technológiákat használunk fel az építkezés során, annál kevésbé fogja relatív mértékben befolyásolni a könnyűszerkezet a teljes árat!

Értékállóság

A második megfontolandó paraméter az értékállóság és ezzel együtt az eladhatóság. Az értékállóság alatt az épület várható műszaki avulását, az élettartamát értjük. Míg az eladhatóság az, amire a piaci kereslet értékeli az ingatlant. Ezeknek a modern könnyűszerkezetes házaknak a várható élettartama 50, míg a téglaházaké 80 év. Ez természetesen szoros összefüggésben áll az eladhatósággal, hiszen mindenki jobban szeretne egy olyan használt házat venni, aminek a várható élettartama hosszabb. Ezen felül a jelenlegi magyar piacon a könnyűszerkezetes házaknak van egy pejoratív visszhangja, amely tovább rontja az eladhatóságot.

Az építési projekt tervezésénél, főleg a jelenlegi magyar viszonyok között, fontos számolni a kivitelezés időtartamával. Hideg zuhanyként érhet minket, ha a projekt csúszás következtében a tervezett 5% ÁFA helyett 27%-ot kell fizetnünk . Tehát a kivitelezési időtartam és a tervezhetőség szempontjából a könnyűszerkezetes házak sokkal jobbak, hiszen a kivitelezési idő rövid és jól tervezhető.

Összehasonlítás

A következő táblázat a tégla és könnyűszerkezetes ház tulajdonságait veti össze.

Könnyűszerkezetes ház előnyei és hátrányai

A győztes a téglaház, szinte mindenben jobban teljesített, mint a könnyűszerkezetes.

Mind a két szerkezetnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, de az összehasonlításból jól látható, hogy mind pénzügyi, mind technikai oldalon sokkal több érv szól tégla építkezés mellett.

Könnyűszerkezetes házat akkor érdemes építeni, ha

  1. Finanszírozási okokból hajlandóak vagyunk a tartalmi és minőségi kompromisszumokra.
  2. Minimalizálni szeretnénk az ökológiai lábnyomunkat.
  3. Időre szeretnénk az építkezést befejezni.

De a mi tanácsunk, hogy gondolkodjunk rugalmasan és kombináljuk a két építkezési módot. Építsünk egy beton alapokra helyezett téglaházat fa födémmel és rácstartós tetőszerkezettel! Így kapunk egy kedvező árú, de értékálló és eladható ingatlant.

És mi a helyzet a használt könnyűszerkezetes házakkal?

Egészen könnyen belefuthatunk – elsőre anomáliának tűnő – a piaci ár 70-80 százalékáért kínált házakba. Aztán jön a megdöbbenés… ez bizony könnyűszerkezetes.

A kérdés csak az, hogy valóban meg kell ezektől a könnyűszerkezetes használt házaktól ijedni?

A fókusz az ár-érték arányon van!

A fenti táblázat is már demonstrálja, hogy műszakilag és funkcionálisan egy könnyűszerkezetes ház kevésbé „értékes”, mint a tégla társa. Viszont a táblázatból nem tudunk egy adott téglaház és egy paramétereiben megegyező könnyűszerkezetes ház egzakt értékére megállapításokat tenni, de ezen a vonalon elindulva, egy hivatalos ingatlan értékmeghatározási módszerrel is egészen könnyen alátámasztható, hogy egy könnyűszerkezetes ház kevésbé értékes, mint egy téglaház.

Miért? Hasonlóan a pénzügyi áttekintő részben tárgyaltakhoz:

  • egyrészt az alacsonyabb bekerülési költség – anyaghasználat, kivitelezési sebesség és a többi,
  • másrészt a gyorsabb amortizáció miatt. 

Egy nagyságrendi példát nézve: tegyük fel, hogy egy téglaház várható élettartama 80 év, míg egy könnyűszerkezetes házé 50 év. Ugyanolyan bekerülési paraméterekkel és lefolyási körülményekkel, az építéstől számítva, 20 és múlva a tégla 25%-ot, míg a könnyűszerkezetes 40%-ot amortizálódott! Ha ehhez hozzávesszük a bekerülési értékbeli 10%-os különbséget, akkor már könnyen ki is jön a matek a használt könnyűszerkezetes és a téglaház közötti, akár 10-20%-os értékkülönbözet.

Viszont, ha adott esetben egy 15%-os értékkülönbözet mellé, 25%-os árkülönbség társul, akkor azt mondhatjuk, hogy ár-érték arányában jobb választással van dolgunk, és a pejoratív visszhang ledolgozta nekünk az árat. Nem? 🙂 Azért legyünk óvatosak…

Mi itt a konklúzió?

Mikor lehet érdemes tehát könnyűszerkezetes házat vásárolni?

  1. Ha el tudjuk fogadni a könnyűszerkezetes ház funkcionális tulajdonságait.
  2. Ha hosszú távra tervezünk – ebben az esetben nem lesz problémánk az eladhatósággal.
  3. Ha ár-érték arányban valóban jó vétel!

A harmadik pont megállapításához sokkal jobban szem előtt kell tartanunk egy használt könnyűszerkezetes ház vásárlásakor annak életkorát! Illetve mindenképp kérjük szakember segítségét, a műszaki állapot felmérését illetően! Hiszen egy 10-15 éves könnyűszerkezetes háznak maga a könnyű szerkezete már ilyen idősen akár kritikus is lehet!

Nem akarunk senkit elriasztani egy könnyűszerkezetes ház megvásárlásától, de mindenképp azt javasoljuk, hogy gondoljuk át a terveinket és mérjük fel tüzetesen a ház állapotát! 🙂

 


Ingatlant vásárolnál?

Az ingatlanvásárlástól nem kell félni, csak a rizikókat kell minimalizálni! Ha ezt az 53 feladatot elvégzed, garantáltan nyugodt szívvel aláírhatod az adásvételi szerződést! 

Tovább a teljes cikkre!

A lakásvásárlás sokszor több kihívást tartogat számunkra, mint azt elsőre gondolnánk. A finanszírozási, az adásvételi és az adminisztrációs terheken túl, sokszor a kiszemelt lakás állapotának a felmérése is fejtörést okozhat. A következőkben összeszedtük, hogy mikre figyelj egy eladó lakás megtekintése, illetve felmérése során.

 

 

Facebook hozzászólások
Közösségi megosztás