Bár a hatályos jogszabályok egyértelműen a bérlő részére biztosítanak előnyt a bérleti szerződés megkötésekor, érdemes az alábbi pár tanácsot megfogadni, hogy ne üsse meg a bokáját a bérlő!
1. tipp
Ellenőrizzük, hogy kivel szerződünk, bátran kérjünk tulajdoni lapot (tulajdonossal vagy meghatalmazottal állunk szemben), személyi igazolványt. Ha meghatalmazott jár el, akkor ellenőrizzük, hogy a meghatalmazottnak van-e szabályos meghatalmazása.
Amennyiben ezt az ellenőrzést elmulasztjuk, úgy előfordulhat, hogy olyan embertől kaptuk bérbe a lakást, akinek semmi köze nincsen az ingatlanhoz. Számos beszámolót olvashatunk a neten, melyben az eredeti bérlő ugyan kivette a lakást, de kauciót nem fizetett, sőt Ő maga kezdte el különböző portálokon hirdetni sajátjaként. Ezt követően a csaló a lehető leggyorsabban “kiadja” több személy részére egyidejűleg a lakást, majd az átvett kauciókkal (óvadék) eltűnik.
2. tipp
A bérlő részére is nagyon fontos, hogy a bérleti szerződést írásba foglalják, hiszen ezzel bizonyítja birtoklási jogát. Fontos, hogy két tanú is hitelesítse a szerződést, mely így teljes bizonyító erejű magánokirati jelleget kap.
Teljes bizonyító erejű magánokirat: az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el.
Egyszerű magánokirat esetén (amikor nincs két tanú) az okirat annak vitatása esetén bizonyítást igényel a benne foglalt nyilatkozat (Az egyszerű magánokirat bizonyító erejét törvény nem szabályozza, azt a bíróság szabadon mérlegelheti), szemben a teljes bizonyító erejű magánokirattal, ahol a megtámadó félnek kell bizonyítania az okirat tartalmának valótlanságát).
3. tipp
A kezdetben megfizetett óvadék (kaució) és a bérleti díjról, valamint az azt követő valamennyi kifizetésről készítsünk írásos átvételi elismervényt. Vita esetén az átvételi elismervényekkel tudjuk bizonyítani, hogy mikor, mennyit, mire, tehát milyen jogcímen fizettünk a bérbeadónknak. Nagyon fontos, hogy ha a közműdíjakat a szolgáltatónak közvetlenül csekken a bérlő fizeti, akkor a csekkszelvényt, ne adjuk át a bérbeadó részére – csak annak másolatát – mert azt követően képtelenség bizonyítani, hogy ki fizette meg azt. Célszerű arról külön átvételi elismervényt készíteni.
4. tipp
Fotókkal és jegyzőkönyvvel dokumentáljuk az ingatlan állapotát beköltözéskor, ezzel elkerülhetjük azt, hogy kiköltözés esetén a bérbeadó rajtunk kérje számon a bérlemény már kezdetben is meglévő hibáit. Óraállásokról vegyünk fel jegyzőkönyvet, mert az alapján számoljuk el a közműdíjakat.
5. tipp
A nyugodt lakhatás érdekében szabályozzuk megfelelően, hogy a bérbeadó milyen feltételek mellett jogosult az ingatlan használatát ellenőrizni, pl.: 3 nappal előre egyeztetett időpontban, napközben délután 3 és 6 óra között kéthavonta 1 alkalommal.
5 + 1 tipp
Határozott – határozatlan idejű szerződés megkötésére készülünk? A határozott szerződések hátránya, hogy nem lehet felmondani a határozott idő lejárta előtt, vagy csak súlyos szankció mellett. Ez azt jelenti, hogy ha az életkörülményeinkben változás áll be – pl. kirúgtak a munkahelyünkről – akkor is fizetni kell a bérleti díjat, rezsit, nem hivatkozhatunk erre.
A fentivel ellentétben ha határozatlan időre kötünk szerződést, akkor mi bármikor felmondhatjuk, de ugyanúgy a bérbeadót is megilleti a felmondás joga. Az általános felmondási idő 30 nap. Ha biztosak vagyunk a dolgunkban érdemes ezt 3 hónapra kitolni, így bőven marad idő egy esetleges bérbeadói felmondás utáni lakáskeresésre.
Ha a fenti pár dologra odafigyelünk nagy hibát nem véthetünk. Továbbá, ha mindenképpen biztosra szeretnénk menni, célszerű szakemberrel egyeztetni bérleti szerződés aláírása előtt.
