Agglomeráció – vajon érdemes kiköltözni? Amikor lakhatásunkról döntünk, általában két fő szempontot szoktunk szem előtt tartani: az ingatlan tulajdonságait és a távolságát a munkahelyünktől. Tudat alatt az életszínvonalunkat szeretnénk maximalizálni, az otthonunk minősége és az utazással eltöltött idő függvényeként. Hiszen hiába jó a lakásunk, ha két órát utazunk; és hiába utazunk öt percet, ha egy lyukban tengetjük mindennapjainkat. De hogyan kaphatjuk meg azt a távolságot a munkahelyünktől, ahol a legjobb ár-érték arányban találhatunk otthont magunknak?

Ingatlan éves költsége

Az első lépés, hogy az ingatlanunknak meghatározzuk az átlagos éves költségét. Ez nem más, mint az ingatlanunk éves értékvesztése. Ha a hivatalos 50 éves avulással számolunk, akkor az ingatlanunk évente 2%-ot veszít az értékéből. Nyílván egyéb költségek is megjelennek (karbantartás, közüzemek), de ezek nagyjából területileg homogénnek tekinthetőek, így kiesnek az egyenlet mindkét oldaláról. Bár ez már inkább a szakipari munkaerőhiány problémakör határát feszegeti – vajon Inárcson olcsóbban megszerelnek egy konvektort, mint az ötödik kerületben? Ez messzire vezet… Illetve megjegyzendő, hogy bérlemény vagy hitel esetén a lakások költségei ennél jóval nagyobbak lehetnek.

Az ábra egy 100 m²-es és egy 50 m²-es ingatlan átlagos költségeit mutatja. Az emelkedés 40 kilométernél a lokális központot, Dabast, 80 kilométernél pedig Kecskemétet mutatja. Nyilván, csupán az ingatlanárakat tekintve a végtelenségig semmiképpen sem érdemes eltávolodni a fővárostól.

Tömegközlekedés éves költsége

Most vizsgáljuk meg, hogy mennyibe kerül a tömegközlekedés a távolság függvényében. Budapest határáig a görbe konstans, hiszen a „kék busz” elvisz minket a főváros bármely pontjára. Ezt követően egy nagyobb ugrás következik, amely a távolsági közlekedéshez tartozó bérletet reprezentálja. A világos kék (alsó) görbe a költségeinket mutatja, ha a munkáltató fizeti az utazásunk 86%-át, de maximum 35.000 forintot. Láthatjuk, hogy ezt a támogatást Budapesttől 55 kilométeres távolságra tudjuk a legjobban kihasználni.

Optimális távolság

Vessük össze az ingatlanok állandó költségét az utazás költségeivel!

Mivel a görbék nem monoton csökkennek és növekednek ezért a költségminimumok nem a metszéspontokra esnek. A minimumok megállapításához nemes egyszerűséggel keressük meg a költségek összegének minimumát!

A következőket tudjuk megállapítani:

1. Ha a munkáltató nem fizet támogatást az ingázásunk után, akkor 15 km-re érdemes költöznünk Budapest központjától.
2. Ha viszont a munkáltató fizet támogatást, akkor akár 45 km-re is érdemes lehet költöznünk Budapest központjától, ha csupán anyagi szempontból keressük az optimális megoldást.

Idővel kompenzált utazás

Oké, hogy alszom a buszon, de mégis mi lesz az utazással eltöltött idővel?!

A magyar átlag munkabérrel számolva és azt feltételezve, hogy minden egyes utazással eltöltött percet meg is kaphatnánk fizetés formájában – mi lett volna, ha dolgozom utazás helyett -, a következőkre juthatunk:

1. Ha a munkáltató nem fizet támogatást az ingázásunk után, akkor egy 100 m²-es ingatlan esetén 5 km-re érdemes költöznünk, míg egy 50 m²-es ingatlan esetén az összköltségek a távolsággal monoton nőnek – így a városközpontba érdemes költöznünk!
2. Ha viszont a munkáltató fizet támogatást, akkor 15 km-re érdemes költöznünk Budapest központjától.

Ha nem is fizeti ki a munkáltató a közlekedéssel eltöltött időt, a grafikon jól reprezentálja az utazásnak a „kényelmetlenségeit”, az emberi áldozatát. De ezt mindenki döntse el maga, hogy mennyivel számolja az utazással eltöltött idejét! – ez már személyes ízlés és értékrend kérdése.

Autóval

Autóban nem alszok, de kényelemesebb és jobban megéri… hogy is van ez?!

A tömegközlekedéshez hasonlóan itt is megtalálhatjuk az optimális távolságot Budapesttől, de ez egyértelműen sokkal közelebb van a fővároshoz. Ennek egyszerű oka van. Autóval az ingázás nagyon drága, még ha időt is spórolunk: nincs munkáltatói támogatás és az üzemanyag is sokkal költségesebb, mint a bérlet árak. Ha mindezt, még az idővel is kompenzáljuk, akkor arra juthatunk, hogy 10-20 km-nél messzebb nem éri meg költözni Budapesttől. Természetesen ez a távolság a fogyasztás csökkenésével növekszik. Tehát összegezve:

1. Utazásunkat kompenzálva az eltelt idővel a városközponttól körülbelül 5km-re érdemes költöznünk.
2. Idő kompenzáció nélkül viszonylag egyenletes tendenciát kaptunk – csupán néhány tízezer forintnyi különbség van jelen több tíz kilométerek között. Egy 50m²-es ingatlan esetén hasonlóan 5 km-re, míg egy 100 m²-es ingatlan esetén körülbelül 15km-re érdemes költöznünk a belvárostól.

Megjegyzés: az autóval való közlekedést mindenki mérlegelje saját maga, de érdemes előtte részletesen végigszámolni, hogy tényleg szükségem van rá, vagy csak egyfajta vágyam? A témával kapcsolatosan bátran ajánljuk: https://kiszamolo.hu/ 

Konklúzió

Tehát konklúzióként levonhatjuk, hogy a várostól pár kilométerre az agglomerációba érdemes költözni! Meglepő!? Szerintünk nem igazán, de a számok is ezt támasztják alá. Még nem ingázunk órákat és nem költünk milliókat az utazásra, de már sokkal olcsóban jutunk ingatlanhoz. Erre még az is rásegít, ha a munkahelyünk nem a városközpontban, hanem a külvárosban van. Természetesen nem lehet mindent számszerűsíteni. Aki imádja a belváros nyüzsgését, annak megéri egy hetedik kerületi garzonba költöznie, még akkor is, ha itt a lakások sokkal drágábbak!

Feltételezéseink és használt „erőforrások”

1. Fontos kiemelni, hogy az elemzésben nem foglalkoztunk szubjektív és érzelmi tényezőkkel: például, ha valakit a családja köt az adott helyhez, vagy ha esetleg a főváros kulturális lehetőségeiről nem akar lemondani.
2. Az ingatlanok árának lokális szórását átlagoltuk. Azaz, az adott településre jellemző árkülönbségeket (például a peremterületek és a központ közötti differencia) nem vettük figyelembe – a településre jellemző átlagárral számoltunk. Illetve az ingatlannet statisztikáit vettük alapul.
3. A Google Térkép alapján számoltuk az autóval és a tömegközlekedéssel eltöltött időt.
4. A tömegközlekedésre költött összeget egységes tarifák alapján becsültük. Budapest határáig felnőtt, havi BKV bérlettel, azon kívül kilométer arányos díjazással számoltunk.
5. Az autóval való ingázást egységesen 7,5 literes fogyasztással számoltuk. A jármű fenntartásának többlet költségét nem vettük figyelembe.
6. Az utazással eltöltött időt úgy vettük figyelembe, hogy az átlag magyar órabért beleszámoltuk az utazási kiadásokba – mint egy alternatív költség, azaz, ha utazás helyett tovább dolgoztunk volna.
7. A számolásokat egy specifikus példára végeztük el, hiszen Budapesttől távolodva minden irányba más tendenciákat kaphatunk. Az elemzés során a belvárost vettük kiindulópontnak és onnan távolodunk dél felé – Kecskemét irányába.
8. Számításainkban a hivatalos agglomerációs területeken túl, egészen 80 kilométeres távolságig bezárólag vizsgálódtunk.
9. Továbbá bátran ajánljuk figyelmetekbe a Geoindex elemzését, ahol majdnem nanoszekudnum pontosan kiszámították az egyes agglomerációs területek eléréséhez szükséges időt!

 

Összességében reméljük, hogy ezzel a cikkel és a benne levő diagramokkal tudunk nektek segíteni, ha éppen azon őrlődők, hogy hova érné meg költöznötök.

Várjuk a kérdéseiteket és észrevételeiteket kommentben! Ti ezek alapján hol élnétek szívesen: Budapest szívében, vagy inkább egy csendes településen, közel a főváros határához?

Kövessetek minket Facebook-on, ahol még több hasznos információt találhattok! 🙂

Facebook