Mindig is foglakoztatott, hogy miképpen tudnék a legjobban felkészülni a várható válságokra, katasztrófákra. A jelenlegi koronavírus hatására pedig még jobban szöget ütött a téma a fejemben. Mire számíthatok? Mit tehetek, hogy ne érjen a következő válság váratlanul? Úgy döntöttem, kicsit utána járok a témának, és a projektvezetésben használt rizikóelemzés segítségével meghatározom a tennivalókat.

Nem vagyok jövőkutató, de remélem, ha végigolvasod ezt a cikket, egy dolgon el fogsz gondolkodni, mégpedig az otthonoddal való kapcsolatodon!

Akit érdekel a cikk elérhető videóként a YouTube csatornánkon. 🙂

Ingatlan?

Hogy mire is gondolok pontosan? Elmesélem a saját történetemen keresztül. Tizenhárom éves lehettem, amikor Édesapám hatására elkezdtem tudományos fantasztikus könyveket olvasni. Az egyik kedvencem pedig Robert Merle: Malevil című könyve volt. Ebben egy jövőbeli bombatámadást él túl a főszereplő, az otthonának köszönhetően. Igen, hiszen a lakóhelyünk, nem csak fekhelyünk, hanem oltalmat nyújtó fedezékünk és erőforrásunk is egyben.

Fedezék, mert fizikai védelmet nyújt a természettel és más emberekkel szemben. Másrészről pedig erőforrásunk, hiszen adott esetben élelmet, energiát, sőt passzív jövedelmet is biztosíthat számunkra.

De ne szaladjunk elejébe a dolgoknak! Haladjunk lépésről lépésre!

Módszer

2020-at írunk, és pár hónappal ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy egy ilyen pandémiával kell megbirkóznunk. Emberek ezrei hallnak meg, és emberek milliói kerülnek egészségügyileg és gazdaságilag is egy válságos helyzetbe. Ezt most át kell vészelnünk és a legfontosabb, hogy egészségesek maradjunk! De tanulnunk is kell az egészből, márpedig azért, mert sajnos a következő évtizedekben is számíthatunk még, talán ennél nagyobb krízisekre is!

Az ezekre való felkészülésben szeretnék nektek egy támpontot adni. A módszer a már említett a projektvezetésben és a jövőkutatásban is használt rizikóanalízis. Ez egy egyszerű metódus, aminek alkalmazását bátran ajánlom az élet más területeire is. De miről is van szó pontosan?

1. Megállapítás: Először is meghatározzuk a lehetséges veszélyeket, rizikókat.
2. Hatás: Majd becsüljük az adott rizikó súlyosságát és az előfordulási lehetőségét. Itt egy egyszerű példával élnék. Ha a földönkívüli csapást vesszük, mint veszélyforrást, akkor annak súlyossága életünkre 10-ből 10, de szubjektív véleményem szerint a megtörténés valószínűsége közel 0.
3. Enyhítés: Ha ezzel megvagyunk, akkor következhetnek a védekező stratégiák kidolgozása. Az UFO-s példa esetén egy atombunker.
4. Megvalósítás: Ha pedig a mestertervünk megszületett, akkor nincs más dolgunk, mint annak a véghezvitele.
5. Koordinálás: és folyamatos menedzselése.

De ahogyan a jövőkutatók, úgy én is csak az első három lépéssel foglalkoznék és az implementációt és menedzselést rátok hagynám, mint saját kis családotok vezetőire. 🙂

Fontos megemlíteni, hogy a módszer alkalmazása során nagyon-nagyon sok a szubjektív tényező. Másképpen értékelem én, és te egy klímakatasztrófa valószínűségét és súlyosságát. És még inkább eltérhet a véleményünk a védekezést illetően.

Veszély azonosítása

Katasztrófák, válságok

Tehát nézzük meg, melyek azok a potenciális válságok és katasztrófák, amik ránk leselkedhetnek a következő 80 évben. Ezeket a Google és a saját fejem segítségével szedtem össze. Bárki, akinek más ötlete van, írja meg nyugodtan!

1. Gazdasági válság: Gazdasági válságnak én azt nevezném, amikor a gazdaság ilyen vagy olyan tempóban zsugorodik és a pénztárcánk az egyedüli elszenvedője a krízisnek. Amit fontos tudni a gazdasági válságokról, ahogyan erről már az előző cikkeinkben is írtunk, hogy egészen biztosan lesznek, csak azt nem tudjuk megmondani, hogy mikor.
2. Pandémia: Másodiknak a globális járványokat venném. Erről akkor beszélhetünk, ha kontinenseken átterjedő vírus tizedeli a lakosságot, mint a jelenlegi koronavírus, vagy a még ennél is kegyetlenebb Spanyolnátha volt. Az okokkal sem a vírusok, sem pedig a többi rizikó esetében nem foglalkoznék. A kezelés szempontjából mindegy.
3. Globális természeti katasztrófa: A következő, amit én megemlítenék a globális természeti katasztrófák. Ezeknek egy részét az ember okozhatja, mint például a klíma változást. Egy másik részét pedig valamilyen külső tényező, mint például egy meteorit. A lényeg, hogy ha a Földet kimozdítjuk az egyensúlyi pontjából, akkor drasztikus (nem éppen kellemes) változásokra számíthatunk.
4. Lokális természeti katasztrófa: A globálissal ellentétben beszélhetünk lokális katasztrófákról is, amelyek csak egy kis mikró környezetet érint, mint egy árvíz vagy földrengés.
5. Túlnépesedés: Egy másik igencsak égető probléma a népesség robbanás, mely éhínséghez és migrációs hullámokhoz vezethet. A következő link alatt találtok érdekes valós idejű adatokat. Érdemes megnézni. Csak úgy pörögnek a számok.
6. Háború: Utolsó előttinek a háborúkat, forradalmakat említeném, melyek során az életünk foroghat veszélyben és alapvető emberi jogaink sérülhetnek.
7. Atomrobbanás: Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a korunk orosz rulettjéről szeretnék beszélni. Az atomenergiáról. Tiszta energia, de egy veszélyes játék. Láttuk már mivel járhat Csernobilben. De nem is kell 30 évet idő utaznunk, hiszen Japánban pár éve történt közel hasonló baleset.

Nekem körülbelül ezek jutottak eszembe, az irreális és a lényegtelen eseteket mellőztem. 🙂

Könyvajánló 🙂

Akit esetleg érdekel egy igazán jó könyv a témában, annak tudom ajánlani Yuval Noha Hararil történész világsikerű könyvét a Homo Deust. A könyv olvasmányosan bemutatja, hogy hova fejlődhetünk tovább, mint Homo Sapiens, valamint, hogy milyen változásokra számíthatunk a nem túl távoli jövőben. Nekem egy török barátom adott és tényleg sok mindenre rávilágított. Akinek pedig eddig én ajánlottam tovább, mind ugyan ezt mondta.

Veszélyek összefüggése

Most, hogy meghatároztuk a potenciális veszélyeket rátérhetünk azok hatásának vizsgálatára, de előtte azért egy dolgot megjegyeznék: ezek a krízisek sokszor nem önállóan, hanem karöltve jönnek. Ahogy szokták mondani csőstül jön a baj. Ezt most is láthatjuk a koronavírus esetében.

A pandémia gazdasági válságot okozhat, de a globális természeti katasztrófák és a háborúk is.  A túlnépesedés könnyedén vezethet globális természeti katasztrófához vagy háborúkhoz. Az atomrobbanás pedig mindenre hathat annak mértékének függvényében. Talán az egyedüli veszély, ami elkülönül a többitől a lokális természeti katasztrófa.

Hatás kiértékelés

A veszélyek hatásainak kiértékeléshez használjuk a szokványos rizikó mátrixot, melynek x tengelyén a veszélyek súlyosságát, míg y tengelyén a várható megvalósulás jelöljük. Tehát vegyük sorba a már említett veszélyeket:

1. Gazdasági válság (3,10): Egy gazdasági válság súlyossága szerintem nem túl nagy, hiszen csak anyagi életünket érinti. Természetesen adott esetben kerülhetünk nagyon nehéz helyzeten, akár még az utcára is. De talán nem kell magyaráznom, hogy ennél vannak sokkal rosszabb dolgok is. A másik oldalon viszont elmondhatjuk, hogy a megtörténési valószínűsége, ahogyan azt már említettem közel 100%.
2. Pandémia (7,8): Egy pandémia hatása egészen biztosan nagyobb, mint egy gazdasági válságé, már csak azért is, mert egy világjárvány egy kisebb nagyobb gazdasági válságot eredményezhet. Itt már nem csak az egzisztenciánk a tét, hanem a saját és szeretteink élete. Sajnos a jövőbeli valószínűsége egy ilyen jellegű krízisnek is igencsak magas.
3. Globális természeti katasztrófa (9,7): Egy globális klíma katasztrófa súlya talán még egy pandémiánál is magasabb, hiszen, ha ez bekövetkezik, akkor évszázadokra -ezredekre megváltozhat az általunk ismert világ. Ami még ennél is szomorúbb, hogy ennek a megtörténésének a valószínűsége is magas.
4. Lokális természeti katasztrófa (5,2): Egy lokális természeti katasztrófa súlyossága személyes életünkre nézve lehet egészen magas. Megtörténési valószínűsége hely specifikus, a legtöbb esetben alacsony, kivéve, ha mondjuk a Tisza árterében lakunk.
5. Túlnépesedés (5,5): Egy esetleges világméretű túlnépesedés Magyarországon is súlyos következményekkel járna, de a helyzet az, hogy ez csak indirekt képzelhető el. Egy globális túlnépesedés esetén emberek milliói indulhatnak el a nagyobb erőforrással rendelkező területek felé. Szerintem ennek súlyossága és valószínűsége is közepes.
6. Háború (8,2): Egy háború nagyon nagy károkkal tud járni, de a 21. századi Európában reméljük erre ilyen formában nem kerül sor. Így ennek valószínűsége alacsony.
7. Atomrobbanás (10, 3): A legutolsó és egyen legnagyobb károkat okozhatja egy atomrobbanás. Nem minden esetben 10-es a súlyossága, de én a legrosszabb esetet venném, amikor csak atombunkerban lehet túlélni. Szerencsére a valószínűségé azért nem túl magas, de hát mégsem elhanyagolható.

Vegyük észre (szeretem ezt a kifejezést, minden egyetemi könyv tele van vele :-)), hogy a legnagyobb rizikók a következő évtizedekre a globális természeti katasztrófák és a pandémiák. Ezekre kell a legjobban felkészülnünk. Rendben, de hogyan?

Kár enyhítés

Ki kell találnunk valamit, hogy a krízis hatását enyhítsük a saját életünkre nézve. Metaforával élve építenünk kell egy védőgátat.

Elvi lehetőségek

A rizikó elemzés módszere szerint alapvetően négy típusú védekezést alkalmazhatunk:

1. Elfogadás: új építésű a lakásom, elfogadom az alacsony rizikóját a beázásnak.
2. Elkerülés: elköltözöm a legfelső emeletről, hogy ne én ázzak be.
3. Átruházás: a beázás rizikóját nem szeretném én viselni, ezért kötök egy biztosítást.
4. Csökkentés: keményen elkezdek azon dolgozni, hogy az esemény, jelen esetben a beázás ne történjen meg. Felmegyek a padlásra és saját költségen fóliázom a tetőt.

Ok & Okozat

Mivel a válságokra magukra, nem sok hatásunk van ezért a rizikó analízis enyhítés részét a válságok okozta tényleges személyes rizikóinkra kell alkalmazni, ezek pedig a következők:

1. Munkahely elveszítése: egyrészről munkahelyek szűnhetnek meg.
2. Munkaképesség elveszítése: valamint mi is elveszíthetjük munkaképességünket.
3. Élelmiszer hiány: az érem másik oldalán pedig ott van az, ha hiány alakul ki. Nincs elég élelmiszer.
4. Energia hiány: vagy nincsen elég energia.
5. Otthonunk és vagyonunk elveszítése: ha nagy baj van eljuthatunk oda is, hogy elveszítjük otthonunkat és egyéb vagyonunkat.
6. Emberi jogaink: de a legrosszabb esetben akár emberi jogaink és fizikai biztonságunk is veszélybe kerülhet.

Ezek a következőképpen alakulnak, alakulhatnak ki a válságok katasztrófák hatására.

Védekező intézkedések

De milyen tényleges védekező intézkedéseket hozhatunk meg már akár ma, hogy enyhítsük a ránk leselkedő veszélyeket.

1. Fizikai biztonság: Első és legfontosabb minden krízis helyzetben, hogy legyen egy biztonságos hely, ahol meghúzhatjuk magunkat. Akár amerikai mintára, egy atom bunkert is építhetünk, ahol hónapokat is átvészelhetünk anélkül, hogy a külvilággal érintkeznünk kellene.
2. Rendszer függetlenség: A második, és nem kevésbé fontosabb, hogy minél függetlenebbek tudunk lenni a világtól, annál ellenállóbbak vagyunk a válságokra. Egy ház kerttel, éléskamrával és napelemekkel hatalmas előny lehet szűkösebb időkben.
3. Anyagi biztonság: A harmadik, az anyagi biztonság, vagy nevezhetjük anyagi függetlenségnek is. Egy válság alatt nagyon nagy esélye van annak, hogy elveszítjük a munkánkat, vagy csak csökkentik a fizetésünket. Elzáródhat a pénzcsapunk részben vagy teljesen. Egyrészről sokat javíthat a család helyzetén a házaspár nem ugyan abban az iparágban dolgozik. Másrészről pedig, ha a megfelelő biztosításokkal rendelkezünk. De a legszerencsésebb, ha rendelkezünk passzív jövedelemmel is. Erre egy igen jó lehetőség az ingatlan kiadás. És ez az ingatlan lehet akár az otthonunk is! Hogy miképpen arról egy kicsit később.
4. Likviditás: A legutolsó védekező intézkedés, de egyáltalán nem legelhanyagolhatóbb az elégséges likviditás fenntartása. Első sorban, ha bármi történik, rövid távon képesnek kell lennünk a tartalékainkból megélni. De nagy baj esetén szükségünk lehet olyan értékekre, amivel máshol új életet tudunk kezdeni. Erre talán a legjobb az arany.

Amit fontos megjegyezni, hogy csupán a likviditás az, ami ilyen vagy olyan formában nem kapcsolódik az otthonunkhoz, és az ingatlan témához!  A fizikai védelem és a rendszer-függetlenség egy az egyben arról szól, hogy hol és miképpen élünk. Az anyagi függetlenség pedig arról, hogy miképpen használjuk ki az erőforrásainkat, melynek egy aspektusa a legnagyobb vagyontárgyunk, az otthonunk.

Akkor most mit csináljunk?

De térjünk a tárgyra, mit érdemes csinálni? Először is leszögezném, hogy tuti recept nincsen, csak az én szubjektív véleményen a témával kapcsolatba. De remélem, hogy ezzel egy új nézőpontot tudok nektek adni!

Legyünk felkészültek!

Először is legyünk felkészültek, de legalább legyünk tisztába a helyzettel. Ha voltak válságok, pandémiák, természeti csapások és atom robbanások a múltban, akkor ne gondoljuk, hogy nem lesznek a jövően. Ne folytassunk struccpolitikát, hiszen ezek a veszélyek valósak és igen is megtörténhetnek. Viharok voltak és lesznek is! – A dolgunk az, hogy a megfelelő óvintézkedéseket megtegyük, vagy legalábbis tisztában legyünk azzal, hogy elázhatunk!

Fejlődjünk!

Második tippen az, hogy a „boldog békeidőkben”, amikor dübörög a gazdaság, ténylegesen gyarapodjunk is. Ha van egy kis többlet pénzünk, akkor azt nem kell egyből elköltenünk. Ne legyünk tökéletes fogyasztók!

Kapcsolódjunk a természethez!

És el is jutunk a harmadik javaslathoz, biztosan az a helyes út, amit mindenki csinál? Városokba élünk lakásokba, ahol a természettel a kapcsolatunk az ablakban levő virág és a séta a tömbök között levő játszótéren.

A kép egy nem retusált fotó Kínából, ahol emberek milliói élnek így, és sajnos az egész világ e felé tendál. Gondolkodjunk el Babits Mihály sorain egy percre!

„Kalibát ácsolna magának az erdőn: de tilos a fa

és örül ha egy nagy skatulyás házban

jut neki egy városi zord kis skatulya.”

Én megoldásnak a problémára, szakma függően a telemunkában, vagy pedig az közvetlen agglomerációból történő ingázásban, illetve az ilyen vagy olyan szintű önfenntartás életformában látom. Egy kis kert, napelem és egy cserépkályha nem csak nagy segítség ínséges időkben, de közelebb is kerülhetünk a természethez.

Nekem már azért megérte ezt a videót összerakni, mert egy kis hang azt mondja induljak el ebbe az irányba:)

Használjuk ki erőforrásainkat!

A negyedik javaslatom az erőforrásaink optimális használata. Nem kell és nem is tud mindenki ingatlan portfóliót kiépíteni. Ez egy kicsit elcsépelt klisé, hogy vegyél lakást, és add ki.  Természetesen jó dolog, de vannak más lehetőségek is. Sokan tudnának például venni egy kis garázst, az autó lecserélése helyett. Igen, vegyünk eszközt és ne forrást. De a saját otthonunkat is jobban kiaknázhatjuk. Ha például van egy garázsunk, vagy szuterénünk, akkor azt is kiadhatjuk. Vagy akár, ha olyan helyen élünk üzemeltethetünk egy szoba kiadást. 🙂

Minimális anyagi biztonság!

Az ötödik tanácsom pedig, amit a pénzügyi szakemberek is tanácsolnak: Képezzünk egy 3-6 havi tartalékot, családi állapotunktól függően legyenek biztosításaink, és ha van rá módunk legyen értékálló valutánk, ha menekülőre kellene fognunk.

Probléma megoldás

A világ a specializáció irányába mutat, de nem biztos, hogy érdemes az árral mennünk. Természetesen nem kell mindenhez értenünk, és egy területen szakembereknek kell kennünk. De hasznos lehet az a mentalitás, hogy a saját problémáinkat megpróbáljuk magunk megoldani és nem hívunk egy polc felfúrásához is szakembert. 🙂

Zárás

Tehát összefoglalva, válságok voltak és lesznek is, legyen szó akár természeti katasztrófáról, háborúról vagy gazdasági válságról. Ha azt akarjuk, hogy a lehetőleg legkevésbé kárt okozzák számunka akkor egyrészről fel kell készülnünk, hiszen válság helyzetben a gyengébbek hullanak el. Másrészről pedig el kell gondolkodnunk az otthonunkkal való kapcsolatunkon! Egy saját passzív ház, egy veteményeskert vagy egy kiadott garázs, biztonságot adnak egy válság során.

Remélem hasznosnak találtok az ötleteket és a gondolatmenetet!

Az utolsó kérdés pedig:

Ti mihez fognátok hozzá, hogy lehető legkevésbé viseljenek meg az eljövendő válságok? Kommentekben várom a tippeket!

Ha pedig tetszett a cikk és a hozzá tartozó videó, akkor iratkozzatok fel csatornánkra, ahol a lakóingatlan piacról informálunk egy kicsit másképpen!