Ha építkezünk vagy felújítunk, akkor az egyik kulcskérdés lesz a fűtésrendszer meghatározása – azon belül is a fűtőfelületek kiválasztása. Ezzel én sem voltam másképpen! Ebben a cikkben részletesen összefoglalom (elfogultság nélkül) a különböző technikák előnyeit és hátrányait. Nekem négy hónapig tartott mire választottam, miután több szakemberrel konzultáltam. Remélem, hogy ennek az összefoglalónak a segítségével Ti is egy megalapozott döntést tudtok hozni!

A cikk fókuszában a radiátoros és padlófűtéses rendszerek teljeskörű összehasonlítása áll, mely magában foglalja annak gazdasági, műszaki és egészségügyi hatásait. A célom az, hogy ha laikusként végigolvasod a cikket, akkor el tudd dönteni, hogy neked mire van szükséged.

Az épületgépész és technikus kollégák bármilyen konstruktív észrevételét kommentben vagy privát üzenetben várjuk! 🙂 – A cél a rendszerek független összehasonlítása!

Szempontok

Ha fűtés kerül szóba egy társaságban, akkor elsőként mindenkinek a rezsiköltségek jutnak az eszébe, hogy milyen jó is lenne kevesebbet költeni havonta az otthonunk kondicionálására. Mire is? Itt jutunk el a második ponthoz, a cél ugyanis nem csak a számlák minimalizálása, hanem a komfortérzetünk maximalizálása is. Ami pedig nem csak a fűtést, de a hűtést is jelentheti. Ugyanis egyes mai modern fűtőfelületekkel hűthetjük is az otthonunkat!

Ha pedig ezt a két fő csoportot részeire bontjuk, akkor a következő dolgokat kell szem előtt tartanunk:

• Hatásfok: a rendszer hatásfoka költségekre vetítve.
• Beruházás: a rendszer kiépítési költségei.
• Üzemeltetés: a rendszer karbantartási költségei.
• Klímaérzet: a rendszer által biztosított komfortérzet (hőmérséklet, hőáramok, levegő mozgás, páratartalom).
• Egészség: a rendszer emberre gyakorolt egészségügyi hatásai.
• Szabályozhatóság: automatizmus mértéke és a változásokra adott reakcióidők.
• Biztonság: a rendszer kritikus meghibásodásának esélye.

Műszaki háttér

Hőleadás módja

Amikor fűteni szeretnénk egy helyiséget egy bizonyos hőmérsékletre, akkor ahhoz egy bizonyos mennyiségű energiára van szükségünk. Ezt az energiát valamilyen módon előállítjuk, majd pedig átadjuk a felhasználóknak hőáramlás vagy pedig hősugárzás formájában.  A végeredmény ugyan az, hiszen ugyanannyi energiát használtunk fel, és a helyiséget felfűtöttük a kívánt hőmérsékletre. Vagy mégsem?

Nem teljesen, hiszen az érzékszerveinkre másképpen hat, ha a levegő szállítja a hőt, vagy hogyha a naphoz hasonlóan infravörös sugárzás formájában kapjuk a meleget. Mindez pedig azért is duplán érdekes, mert jobb komfortérzet esetén, egy alacsonyabb szobahőmérséklettel is megelégedhetünk. Ezt pedig közvetlenül a pénztárcánkon mérhetjük.

1. A radiátor alapvetőn hőáramlás útján biztosítja a hőt.
2. Míg a padló és egyéb felület fűtések javarészt sugárzásos módon.

Erre egy szemléletes példa a természet:

Fűtőközeg hőmérséklete

Energetikai és ezáltal gazdasági szempontból egy másik fontos tényező az, hogy a kisebb felületű radiátorok esetén nagyobb vízhőmérsékletre van szükségünk ugyan azon kívánt szobahőmérséklet eléréséhez. Ezt könnyen beláthatjuk, ha a szakirodalom alapján meghatározzuk a hőmennyiséget mind sugárzás, mind pedig áramlás alapján. Ez pedig miért fontos? Azért, mert minél alacsonyabb hőmérsékletű fűtő közeget használunk, annál gazdaságosabb az energia előállítása. Másképpen fogalmazva annál kevésbé kell felhevítenünk a kazánt.

Ha bárki szeretne játszani, akkor ezt a kis kiszámolót tudom ajánlani! 🙂

Radiátoros fűtés

A radiátorokat mindenki nagyon jól ismeri. Magyarázkodni a működésükről nem érdemes. Inkább a tulajdonságaikat részletezném.

Radiátor előnyei

1. Beruházási költség: nagyon alacsonyak a rendszer kiépítésének kezdeti költségei.
2. Szervizelhetőség: minden a szem előtt van, ha valami elromlik könnyű javítani.
3. Jó szabályozhatóság: gyorsan reagál a megváltozott igényeinkre, és olcsó, manuális szabályozó köröket is használhatunk.

Radiátor hátrányai

1. Komfortérzet: hőáramok keletkeznek a helyiségekben és a hőmérséklet vertikális eloszlása sem ideális.
2. Gyenge hatásfok: a magas hőmérséklet miatt a kazán alacsonyabb hatásfokon üzemel, valamint a rossz hőérzet miatt magasabb szobahőmérsékletet kell elérnünk.
3. Takarítás: folyamatos takarítást igényelnek a felületek.
4. Helykihasználtság: drága négyzetmétereket áldozunk fel az otthonunkból.
5. Modernizálhatóság: a rendszer nehezen alkalmazható hatékonyan a modern hőcserélőkkel.

Fajtái

A radiátorokat kivitel szempontjából lehetnek öntöttvasból, acéllemezből vagy alumíniumból.

1. Öntöttvas: Nehéz, de örök élet.
2. Acéllemez: Kedvező ár, nagy hőleadó felület, de korrodál.
3. Alumínium: Könnyű, tagosítható, de rézvezetékekkel nem használható.

Alacsony hőmérsékletű radiátor

Megjegyeznék, egy alternatív technikát, az alacsony hőmérsékletű vízzel üzemelő radiátorokat. Ezeket azért találták fel, hogy a modern kazánok és a hőszivattyúk optimális üzemben tudjanak működni. A probléma csak annyi, hogy hiába nagyobb a hőcserélő felület, csodát azért nem érdemes várni tőle.

Padlófűtés

A radiátoros rendszerekkel szemben áll az, ha nagy felületen fűtjük az otthonunkat.  Ilyenkor kiválasztjuk a helyiség egy-vagy több teljes felületét, és azon keresztül adjuk le a kívánt hőmennyiséget. Ennek legrégebbi és legismertebb módja, ha a padlót fűtjük.

Előnyei

A padlófűtés legnagyobb előnye, hogy relatíve még olcsó, hatékony és jó komfortérzetet eredményez. Hatékony két oknál fogva: egyrészről az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően optimálisan tud üzemelni a gázkazán, vagy a hőszivattyú. Másrészről a jó hőeloszlás, valamint a sugárzásos hőleadás miatt alacsonyabb hőmérséklet esetén is komfortosan érezhetjük magunkat.

1. Hatékonyság: alacsonyabb fűtőközeg hőmérsékletnek és a jobb komfortérzet miatt beállított alacsonyabb szoba hőmérsékleteknek köszönhetően magas a rendszer hatásfoka.
2. Komfortérzet: sugárzásos hőleadás egy kellemesebb érzetet biztosít, mint a hőáramlás a radiátorok esetén.
3. Üzemeltetés: a rendszerek alapvetően egy örök élet plusz két napig problémamentesen működnek.

Hátrányai

1. Szabályozhatóság: a rendszer hőkapacitása nagy, így sokkal lassabban reagál a megváltozott igényeinkre.
2. Hibaelhárítás: a meghibásodás esélye nagyon kicsiny, de ha elromlik akkor tényleg költséges tatarozásra számíthatunk. Szakemberek alapján ennek esélye tényleg elhanyagolható.
3. Egészség: a láb közelében a túl magas hőmérséklet, ha komfortos is, egészségügyileg káros lehet a visszerekre. Méretezzük megfelelően a rendszert és esetleg használjunk nagy hidegek esetén segédfűtést.

Megjegyzés: a por lebegtetése a túlfűtött 80-as évekbeli rendszerek problémája volt. A mai rendszereket 29 C° fölé nem szabad fűteni. Így tényleg a sugárzásos hőleadás lesz a számottevő és nincs, ami keverje a port.

• Jótanács: ne rakjuk tele a lakást padlószőnyeggel és rendszeresen takarítsunk. Ha a porral kapcsolatban a fenntartásaink vannak, akkor inkább a radiátort kerüljük, hiszen az cirkulálja és égeti a port egyben.
• Apró hátrány: ha padlófűtést választunk, és nem építünk hozzá egy kandallót vagy cserépkályhát, akkor nem lesz hova bújnunk, ha átfagyva hazajövünk egy rideg téli napon.

Egyéb felületfűtések

Elektromos padlófűtés

A padlót adott esetben elektromos fűtőszálakkal is fűthetjük, melyek felújítás esetén jóval kevesebb helyet foglalnak el, de természetesen sokkal több energiát fogyasztanak.

Falfűtés

A padlófűtés egy továbbgondolt formája. Klíma érzet szempontjából jó választás lehet, de relatíve komplikált, és nem praktikus a későbbi bútorok falra szerelését, vagy egy képet történő felfúrás esetén.

Mennyezetfűtés

A mennyezetet jellemzően a padlófűtés támogatására használhatjuk, az egyenletesebb hőeloszlás, valamint hőszivattyús rendszer esetén az épület nyári hűtéséhez. Plusz költség a plusz kényelemért.

Hibrid rendszer

Természetesen, lehet kombinálni mindent mindennel. Sokan építenek úgy házat, hogy a nappaliba padlófűtést, míg a szobákba radiátort tesztnek. Csak éppen ugyanúgy járunk mikor a szamarat és a lovat házasítjuk: kapunk egy öszvért. 🙂 De az autóiparban is ugyanez a helyzet a hibrid autókkal. Hosszútávú létjogosultsága, se a hibrid autóknak, se az öszvéreknek nincsen.

A probléma az, hogy amikor összeboronálunk két rendszer, akkor elvesztjük azok kiemelkedő előnyeit, és kapunk egy plusz komplexitást. A padlófűtés esetén a hatékonyság elvesztése, a radiátornál pedig az egyszerűség. Plusz komplexitás, és nem lesz jobb összességében. Inkább éljünk együtt az adott fűtés egy-két hátrányával mintsem, hogy csináljunk egy „mixet” ami mindenre jó, de semmire sem igazán 🙂

Megjegyzés: van egy kompromisszumos megoldás azoknak, akik nem szeretnének padlófűtést, de az étkező asztal alatt mégis vágynának a komfortos hőmérsékletre. A radiátorok visszafutó ágait nem közvetlenük vezetjük vissza a kazánba, hanem kicsit megtekerjük a kívánt terület alatt. Így egy picit megemelhetjük a padló hőmérsékletét. 🙂

Összehasonlítás

Akkor most melyik rendszer a nyerő? Nézzük meg a következő összehasonlító táblázatot. Zölddel jelöljük a kedvező, citromsárgával a közepes és pirossal a rossz paramétereket.

Egy új ház esetében egészen biztosan több érv szól a padlófűtés mellett, mint ellene. A radiátorok mellett egyedül az alacsonyabb bekerülési költség és a gyors szabályozhatóság szól. De a bekerülési költséget könnyen felülírhatják az évek során szükséges extra üzemeltetési költségek. Tehát, mi új ház esetén a padlófűtést ajánlanánk. Ha esetleg a pénztárcánk megengedi, akkor mennyezet fűtéssel és egy cserépkályhával kombinálva. Így télen tudunk gazdaságosan fűteni, nagy hidegek esetén rá tudunk segíteni egy romantikus kályhával, nyáron pedig komfortosan és gazdaságosan hűthetjük az otthonunkat a mennyezetbe szerelt csöveken keresztül.

Helyzet kötöttségek

Na de álljon meg a menet, nem mindenkinek lehet szabadon választania. Ha már van egy lakásunk, vagy házunk, akkor kötött a kezünk. Arról, hogy kinek éri meg újat vagy használt ingatlant vennie itt írtunk korábban.

Régebbi házak esetén teljes felújítást igényel a padlófűtés bevezetése, melynek költsége az egekbe rúghat. Így hacsak nem egy teljesen felújítandó házat veszünk, akkor nem éri meg padlófűtésre váltanunk. De természetesen meg lehet oldani, vannak egészen frappáns megoldások.

Lakások esetén a legtöbbször fűtve vagyunk több oldalról is, így nem igazán van szükségünk komfort szempontjából a padlófűtésre. Viszont helykihasználtság végett érdemes lehet rajta elgondolkodni.  A radiátorok, konvektorok cseréje padlófűtésre megoldható, de mindenképpen szakemberrel kell egyeztetni!

Én hogyan döntöttem?

Ahogyan azt említettem, én a saját házunk építkezése során tényleg nagy bajban voltam. Osztottunk, szoroztunk feleségemmel, végigkérdezettem több volt épületgépész évfolyamtársamat, kivitelezőket és magánembereket tapasztalataikról.

1. Először csak radiátort szerettünk volna, mert olcsóbb és szabályozható. Viszont engem kimondottan zavart az alacsonyabb hatásfok, a feleségemet pedig, hogy hideg téli napokon a lábunk jégcsappá dermed a padlón.
2. Ezért úgy döntöttünk, hogy a nappaliba, konyhába és mellékhelyiségekbe padlófűtést rakunk. Nappaliba a komfort okán, konyhába és mellékhelyiségekben a helykihasználás végett.
3. De így, mint mérnök, már nem voltam megelégedve hiszen semmi kedvem nem volt egy hibrid rendszert építeni és fenntartani. Az utolsó visszatartó erő a teljes ház felületfűtése ellen, a por lebegtetése volt a hálószobákban. Egyeztettem áramlástanos specialista jóbarátommal, és arra jutottunk (ahogyan azt a szakemberek is mondják), hogy a lebegtetés nem lehet nagyobb probléma, mint a keringetett égetett por. 🙂
4. Ezért kiiktattunk minden radiátort. Így hatékonyabb rendszert kapunk. Ha pedig egyszer hőszivattyúra cserélnénk a gázkazánt, akkor a rendszer kompatibilis lesz.
5. A cserépkályhának pedig kihagytuk a helyét. Nem csak komfort, de a rendszer-függetlenség szempontjából is, amiről a „Hogyan készüljünk fel a következő válságokra” videómban részletesen beszéltem.

Padlófűtés új házban, radiátor felújításhoz

Tehát a mi javaslatunk: építkezés esetén a padlófűtés, felújítás esetén a már meglevő rendszer modernizálása.

Fontos megjegyzés az új EU-s energetikai szabályozást követően, ahogy arról már írtunk, 2020-tól már csak BB energetikai besorolású épületeket lehet építeni. Ezeket a növekvő energetikai elvárásokat pedig egyre nehezebb lesz kielégíteni a radiátorokkal.

Bármilyen szakmai észrevételt szívesen várunk! A célom az volt, hogy egy átfogó képet adjak a padlófűtésről és a radiátoros fűtésről, elfogultság nélkül mindazoknak, akik építkezés vagy felújítás előtt állnak. 🙂