CSOK helyzetjelentés – 2018 augusztus

Jelenlegi formájában 2015-ben robbant be. Azóta folyamatosan csiszolják és bővítik. De egy biztos, fenekestül felforgatta a magyarországi lakóingatlan piacot: egy család  közel 3 millió forinttal egészíthette ki az ingatlanvásárláshoz rendelkezésre álló forrásait! De mik a kilátások a CSOK-ot illetően a jövőre nézve?

 

Hogy is állunk jelenleg?

A Családok Otthonteremtési Kedvezménye új ingatlan vásárlására, építésére, illetve használt ingatlan vásárlására, bővítésére igényelhető. A CSOK egy vissza nem térítendő állami támogatás, melynek összege a már meglévő vagy a vállalt gyermekek számától függ.

A 2015 júliusában indított CSOK a kormány otthonteremtési programjának szignifikáns eleme, de kapcsolódik hozzá az öt százalékos kedvezményes áfakulcs – vagy az öt millió forintig visszaigényelhető áfa -, valamint a különböző előtakarékossági és hitel támogatások.

A program célja a családok otthonteremtésének támogatásán túl kettős:

  • Lendületet adjon az építőiparnak és azon keresztül a gazdaságnak.
  • Segítse a családokat a gyermekvállalásban.

Novák Katalin szerint mindkét szempontból jelentős eredmények mutathatóak fel: egy év alatt több mint 30 százalékkal több lakás épült, illetve a programnak köszönhetően összesen 26 ezer olyan család volt, ahol újabb gyermeket vállaltak. Eddig több mint 81 ezer család vette igénybe a támogatást, ami körülbelül 330 ezer embert jelent. A programon keresztül 232 milliárd forint támogatás került eddig kifizetésre.

A kezdeti időkben jelentős terhet jelentett az igényléssel járó adminisztratív teendők sokasága. Éppen ezért, idén februártól jelentős változások keretében, az igénylés egyszerűbb és gyorsabb lett.

Mi várható a jövőben?

Irány Mucsaröcsöge!

Gulyás Gergely július végén bejelentette a Magyar Falvak programot, melynek célja a falusi létforma népszerűsítése. A program keretében növekedni fog a jövőben a CSOK összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken.

Az OTP Értéktérkép rámutat a háttérben húzódó piaci tényezőkre. Értelemszerűen az országhatárokon belüli népességmozgás jót tesz a munkaerőpiacnak, de nem kedvez a falvaknak. Habár az ötezer lakos alatti települések teszik ki a magyarországi települések 90%-át, ezeken a településeken található ingatlanok 17 százaléka lakatlan. Továbbá, míg a megyeszékhelyeken, nagyobb településeken jelentős áremelkedés volt tapasztalható, a községi jogállású településeken összességében csupán egy százalékos volt a drágulás 2017-ben.

Fontos azonban, hogy ezeken a településeken gyakorlatilag nincs újépítésű ingatlanpiac, nincsenek lakóingatlan-fejlesztési projektek. Így vélhetően nagy hangsúly fog helyeződni a használt ingatlanokhoz kapcsolódó támogatás összegének növekedésének mértékére. A megemelt támogatás következtében, bizonyos esetekben, akár önerő nélkül is lehet majd ingatlanhoz jutni a kisebb falvakban – ahol most pár millió forint egy használt ház. Habár várhatóan az adott régiókban a támogatás a használt ingatlanokba valamilyen szinten bele fog árazódni, ezzel megemelve az árakat.

A fejlesztési projektek hiányában, a használt ingatlan vásárlása mellett a saját kivitelezésű építkezés is megoldás lehet. Főleg, hogy ebben az esetben az 5 millió forintos áfa továbbra is visszaigényelhető lesz. Azonban ember legyen a talpán, aki a begyűrűző szakmunkaerő hiány közepette a kisebb falvakban megfelelő mesterembert tud találni az építkezéshez.

De mire lesz elég a Magyar Falvak program? Valóban vonzóvá tudja tenni ezzel a kormány a kisebb településeket, falvakat?

Értelemszerűen a munkalehetőségek és az infrastruktúra kulcsfontosságú. Éppen ezért várhatóan a nagyvárosok vonzáskörzete fog a program által tovább erősödni. Bár továbbra is kérdés marad, hogy a könnyebb otthonhoz jutás lehetősége, hogyan kompenzálja az utazással eltöltött időt? De a kedvezményes feltételek vélhetően ösztönözhetik az utazási hajlandóságot. Továbbá banki vélemények szerint érdemi növekedést hozhatna, ha a megemelt CSOK igénybevételi lehetőségét a tízezer lakosú településeknél húznák meg.

További kedvezmények bevezetését is tervezi a kormány a tájegységi arculatba illő ingatlan építése esetén. Illetve, speciális programot indítanának azon kistelepülések számára, amelyekben az országos átlagot meghaladta a népességcsökkenés. Bár a nagy kérdés, hogy összehangolt munkahelyteremtési stratégia nélkül, valóban szükséges olyan településeket támogatni, ahol híre-hamva sincs a munkalehetőségeknek?

Kevés a konkrétum a Magyar Falvak programot illetően, de jelentős piaci ösztönző hatása várhatóan nem lesz. A kisebb agglomerációs települések ingatlanpiaca kissé fellendülhet, de áremelkedésre – a támogatás korlátja miatt – csak a 35 millió forint alatti ingatlanok esetén lehet számítani. Ezzel szemben a CSOK a bővítés által már közelebb juthat a valóban rászoruló rétegekhez, akik számára nem a kedvezményes áfa kivezetése az égető probléma, hanem a mindennapi lakhatás és megélhetés előteremtése. Megfelelő körülmények mellett, számukra a program megoldást jelenthet a lakhatási problémájukra, egy használt ingatlan megvásárlásának keretében.

Mi jöhet az 5%-os áfa után?

Novák Katalin bejelentette, hogy a 2019. évi költségvetésben 242 milliárd forint áll rendelkezésre az otthonteremtési programra. Habár a kormány 2019 végén kivezeti az új ingatlanokra vonatkozó kedvezményes öt százalékos áfát, gondolkodnak egy hasonló, a lakásvásárlóknak nyújtandó kedvezmény bevezetésén.

Továbbá a kétgyerekesek esetében is vizsgálja a kormány az új lakásokra 10 millió forintig elérhető, fixen 3%-os kamatozású lakáshitel lehetőségét. A bővítésről, valamint az áfát váltó kedvezményről azonban legkorábban ősszel várható kormánydöntés.

Az IFK javaslata

A kedvezményes áfa kivezetési több problémát is magában hordozhat. A kedvezőtlen helyzet kialakulásának megelőzésére tett javaslatot az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal. Véleményük szerint a kedvezményes áfa bevezetése mindenképp előnyös döntés volt. Az áfa mellett a piac szabályozására és az állami bevételek növelésére inkább az EU-tól független ingatlan illetéki rendszert lenne szükséges újragondolni – a vevői illeték felülvizsgálásában és az eladói illeték bevezetésében.

Első lépésben a közterheket a jelenlegi 9%-ról (5% áfa és 4% vevői illeték) 14%-ra emelnék az eladói illeték bevezetése által. Az eladói illeték az SZJA-n túl további terhet róna az eladókra, bár a javaslat szerint, – hasonlóan az eladás által keletkezett jövedelem adózásához – az évekkel arányosan csökkenne az illeték mértéke, a spekulánsok megadóztatása érdekében.

A javaslat szembetűnően az új ingatlanok építését támogatja, így értelemszerűen nem lakhatási, hanem csupán gazdasági oldalról közelíti meg a lakóingatlanpiacot.

Gazdasági és társadalmi pozitívumok?

Az ingatlanpiac dübörög. De meddig? Kereslet továbbra is van, bár a kínálati oldalon jelentkeztek problémák a szakmunkaerő hiány következtében – bár az IFK szerint a szakmunkások hazavándorlása megkezdődött a megemelkedett bérek miatt. A pozitív jelek ellenére a szakmunkaerő utánpótlás továbbra is aggasztó, bár ez már oktatáspolitikai területeket súrol. Illetve félő lehet, hogy az ingatlanpiac túlpörgetése az igények lecsengése után erős pangáshoz vezethet.

Izgatottan várjuk a további fejleményeket a CSOK bővítését illetően. Vajon a vidéken tényleg könnyebben lehet majd ingatlanhoz jutni, vajon elérhető lesz a 10 millió forintos kedvezményes hitel a két gyerekesek számára is? Reméljük, hogy a gazdaság fellendítésén túl már nem csak a középosztálynak tud majd segítséget nyújtani a program, hanem a rászorulóknak is. 🙂

Ha van lehetőség, mindenképp javasolni tudjuk a CSOK igénybevételét! Idén már jóval egyszerűbb az igénylés, de még mindig könnyen el lehet tévedni az adminisztratív teendők erdejében. Bátran ajánljuk a Bankmonitort, ha további segítségre van szükségetek!

Felhasznált és javasolt források:

Facebook hozzászólások
Közösségi megosztás

2 Replies to “CSOK helyzetjelentés – 2018 augusztus

Vélemény, hozzászólás?